Hazánkban már a III. évszázadban ismeretes volt a szőlőtermesztés a kelták révén, de maradandó emlékeket a Római Birodalom hagyott a bor termelése kapcsán az akkori Pannóniában. A magyar bor történetében, történelmében azóta rengeteg változás ment végbe.

A magyar borkereskedelem elsősorban nyugat felé már a középkorra visszavezethető. Boraink népszerűségét  a nyugati országokban leginkább az bizonyíthatja, hogy a Rákóczi-szabadságharc  (1703-1711) kiadásait jórészt borexportunkból fedezték. XVI. Lajos francia király II. Rákóczi Ferencnek köszönhetően találkozott a híres magyar tokaji borral, és egy közös étkezésük alkalmával hangzott el azóta szállóigévé vált mondata a tokaji aszúról:

“Vinum regum, rex vinorum.”-” A borok királya a királyok bora.”

Magyarországon 22 borvidék található, és ezeket 6 nagyobb tájegységre oszthatjuk, úgy mint: az Észak-Dunántúli, Balatoni, Dél-Dunántúli, Alföldi, Észak-Magyarországi és a Tokaji.

Szekszárd

A Dél-dunántúli borvidék egyik borrégiója Szekszárd. A terület mikroklímája kiválóan alkalmas a vörösborszőlő-fajták termesztésére. A szekszárdi-borvidéken a kékszőlő-fajták aránya 70%, a legnagyobb területen a kékfrankos, a merlot, a kadarka és a kékoportó terjedt el. Fontosabb fehérszőlő-fajtái: olaszrizling, chardonnay, rizlingszilváni, zöld veltelini. A borvidékre a lágy vagy harmonikus, fajtajelleges fehérborok, továbbá a sötét színű, testes, bársonyos, fűszeres zamatú minőségi és különleges minőségű vörösborok jellemzők. Eger mellett Szekszárd használhatja a “Bikavér” nevet.

Etyek-Buda

Az Észak-Dunántúli borvidéken elterülő egykori Buda környéki borvidék valaha Szentendrétől Tétényig, a Duna partvonalában elterülő hegy- és dombvidék szőlőit foglalta magába. A borvidék szőlőiben a pákozdi, sukorói, nadapi, velencei szőlőhegyeken jó minőségű fehérbort termelnek. A Törley család híres pezsgői alapanyagának fehér borát is ezen a területen, Etyek térségében termelték. A sajátos ökológiai viszonyok, a talajok magas mésztartalma és a szeles fennsíkokból adódóan rendszerint egészséges a szőlő, és a pezsgőgyártáshoz ideális, nagy savtartalmú bor-alapanyag terem ezen a borvidéken. A kedvező gazdasági helyzet miatt a szőlőtermesztés uralkodó maradt. Jelenleg a legfontosabb szőlőfajták közé a chardonnay, az olaszrizling, rajnai rizling, sauvignon blanc és a zöld veltelini tartoznak. A borvidék termésének jelentős része ma is a pezsgőgyártás alapanyagául szolgál. Etyek körzetből emellett üdítő savtartalmú, illatos, reduktív bor is a piacra kerül.

Tokaj

Az Alföld és a hegyvidék határán, a vulkáni eredetű Zempléni-hegység déli lejtőin fekszik, a Bodrog hatalmas ártere fölött, mintegy 40 km hosszan. Jellemző, hogy csak fehérbort adó vidék. Tokaj édes, testes boraival olyan stílust képvisel, mely egyedülálló, s mely a borélmény legmagasabb fokát tudják nyújtani. A magas puttonyszámú borok eltarthatósága szinte korlátlan.

Legdominánsabb szőlőfajtái a furmint, a hárslevelű, illetve a sárga muskotály, melyekből a térségre jellemző, egész Európában egyedülálló aszú és szamorodni borok készülnek.

A tokaji legendárium szerint az első aszúbort Szepsi Lackó Máté református lelkész készítette az 1630-as években Lórántffy Zsuzsannának, I Rákóczi György erdélyi fejedelem feleségének. Az aszúkészítés XVIII. század végén és a XIX. század elején érte el a csúcspontját. Sokáig aranyat véltek benne felfedezni és számos értekezés lát máig is napvilágot az aszúbor jótékony és áldásos egészségügyi hatásairól.

Villány

A Dél-dunántúli borvidék másik híres régiója Villány, mely már a történelem előtti időkben lakott volt, amit bronzkori leletek is tanúsítanak. A szőlőművelés eredete feltételezhetően a keltákig, bizonyíthatóan a rómaiakig nyúlik vissza.
A borrégióra jellemző, hagyományos szőlőfajta a kadarka, a kékoportó, illetve kékfrankos. Bár francia eredetű fajtákat is telepítettek (cabernet franc, cabernet sauvignon, merlot). Villány térségében a vörösborszőlő-fajták az uralkodóak. A vörösborokra a rubin- és gránátvörös szín, az intenzív illat, a testesség, a lágyság és a bársonyosság jellemző, mely megközelíti egyes mediterrán vörösborok tulajdonságait.

Somló

A somlói (Észak-Dunántúl) borvidék évszázadok óta szőlőtermesztéssel foglalkozó régió, ahol már a kelták, rómaiak is termeszetettek itt szőlőt. A tatár dúlást követően olasz telepesek hozták be a Furmintot. Fénykorát a XVIII. században élte. A filoxéravész előtt sokfajtájúság jellemezte, utána előtérbe került az Olaszrizling, Mézesfehér, Ezerjó. Somló jellegzetessége, hogy körben, még az északi oldalon is található ültetvény. A körzetekre jellemző az elaprózottság. A hegy vulkanikus képződmény, alapkőzete bazalt. Lábánál bazalttörmelékes löszön kialakult barna erdőtalaj, magasabban fekete nyiroktalaj. Éghajlata dunántúlias, kiegyenlített, de nagyon szeles, így mérsékelten meleg és napfényben gazdag. A térség legelterjedtebb szőlőfajtái: furmint, hárslevelű, olaszrizling, juhfark. Területe: 500 hektár.

Sopron

A borvidék Magyarország egyik legrégibb történelmi hagyományokkal büszkélkedő borvidéke, amelynek eredete egészen a keltákig vezethető vissza.
A városra jellemző, hogy más borvidékekkel ellentétben a pincéket nem a szőlőhegyekbe, hanem saját házaik alá építették, mely akkoriban nemcsak kiváltságot, de nagyobb biztonságot, védelmet jelentett a termelőknek.
A borvidék legértékesebb területe a Fertő-tó környéki hegyoldalakon, lankákon, napjainkban mintegy 1500 hektárnyi területet foglal magában.

A soproni borvidéken a kékszőlő, főleg a kékfrankos termelése kiemelkedő (Sopron a kékfrankos fővárosa), de jelentősek még a zweigelt, cabernet sauvignon, merlot, és pinot noir ültetvények is. A fehérborfajták közül pedig a zöld veltelini, a chardonnay, a tramini, a zenit, a sauvignon blanc, és a korai piros veltelini emelhető ki. A borvidék érdekessége, hogy az itteni klíma a késői szüretelésű édes borok előállításának is kedvez.

Eger

Az észak-magyarországi terület borvidéke, Budapesttől mintegy 120 km-re keletre, a Bükk hegység déli előhegyein terül el a világhírű Egri Borvidék. Hírneve főleg az Egri Bikavérnek köszönhető, melynek nemcsak minősége, de rejtélyes neve is fölkelti a borbarátok érdeklődését. A bikavér mellett kitűnő fehérborok is készülnek a 4000 hektáros egri borvidéken. Különösen az Egri Leányka és az Egri Olaszrizling a nevezetesek. Eger évezredes egyházi központ, püspöki, majd érseki székhely. Az Eger környéki szőlőtermesztés fejlesztésében a püspökségnek, az érsekségnek és a szerzetesrendeknek nagy szerepük volt.

A remek borokon kívül a híres Egri vár, a történelmi nevezetességek, gyönyörű templomok évről évre rengeteg turistát csalogatnak a városba. Nem véletlen hát, hogy Eger Magyarország második leglátogatottabb városa.

.